HTML

Lovas Lajos írói blogja

Ezen a blogon szeretném bemutatni az írásaimat, regényeimet, azt, hogy éppen min dolgozom, és persze írkálni.

Friss topikok

Linkblog

Hogyan született a Trabant

2009.12.13. 10:01 Lovas Lajos

Erich Honecker: Koldusopera


Nem ritka eset a világirodalomban, hogy egy maradandót alkotó témáját pályatársától vagy éppen valamely elődjétől vette kölcsön. Elég, ha Shakespeare és Christopher Marlowe kapcsolatára vagy Chaucer Canterbury meséire illetve Boccaccio Dekameronjára gondolunk, de ugyanígy említhetnénk Erich Honecker és Bertold Brecht közös témáját, a Koldusoperát is.

            A Német Szocialista egységpárt (NSZEP) utolsó főtitkárának eme némileg profilidegen műve csak idén márciusban került elő a Sotheby’s londoni árverésén, ahol 87 angol fontért talált gazdára. A mű keletkezésének történetét a boldog tulajdonos további 200 fontért vásárolta meg az örökösöktől, s így az igazság két felét összetéve, vagyonos emberré vált, mert a sztorit 150 ezer dollárért adta el a facsimile művel együtt a National Geografic irodalmi mellékletének.

            Rendhagyó eseményeknek köszönhető a mű megszületése. Wilhelm Pieck, az NDK első és egyetlen elnöke – aki hallatlan tekintélynek örvendett, mert 1921-ben személyesen találkozott Leninnel egy félórára – születésnapján, 1951. január 3-án magához kérette az ifjú Honecker elvtársat, az NSZEP kulturális bizottságának titkárát. Miután Honecker személyesen is meghallgathatta, hogy mit modott Lenin elvtárs Pieck elvtársnak harminc évvel azelőtt, Pieck elnök sajátos megbízást adott az ifjú tehetségnek. A brit uralkodó közelgő születésnapjára írasson olyan drámát, amely elegáns, könnyed, elgondolkodtató és egyben nevetségessé teszi a brit imperialistákat, ugyanakkor rámutat a népi demokráciák magasabbrendűségére.

            A feladat végrehajtására mindössze három hét állt Honecker rendelkezésére. Mivel maga is több verses regényt alkotott már Puskin modorában, de korszerű tartalommal (igaz, csak az asztalfiók számára), úgy döntött, hogy Donnerwetter álnéven maga oldja meg a feladatot, s egy héten belül Pieck elvtársa asztalán volt a mű. Az elnök azonban, aki asztalos létére több Shakespeare-drámát is olvasott, csak ennyit firkantott a mű fedlapjára: FÉRCMŰ! Visszküldte a drámát a Honecker-féle bizottsághoz, ahol részletes vita alá vették a bizottsági tagok, mit is hibázott el a Donnerwetter nevű szerző. Honecker pedig elszomorodva hallgatta, amint saját művéről mondanak húsbavágó dolgokat. Igaz, a bizottság tagjai hasonló pályát futottak be: valamennyien Ulan-bator NDK nagykövetségén töltötték idejüket az elkövetkező tíz évben, kivéve Fredrich Papundeckli mérnököt, aki zseniálisnak nevezte a szerző azon ötletét, hogy sajtolt papírból készítenek automobilt a munkások. Utóbb ez a mérnök tervezte meg a Trabant gépkocsit, s máig az ő nevét viseli a préselt papírlemez.

            A bizottság végül úgy döntött, hogy bár a téma jó, de a megvalósítást inkább bízzák Bertold Brecht elvtársa, aki nemrég menekült az imperialista USA-ból az NDK-ba. Mint látni fogjuk, Brecht zsenije megőrizve újította meg Honecker Koldusolpera című drámáját. A Honecker-féle változatban Peachum, a Rolls Royce automobilgyár szakszervezeti bizalmija kezeli a munkások betegpénztárát. Leánya a gyári kantinban dolgozik, s itt ismerkedik meg Pengeagyú Mackkel, az anarchista géprombolóval, akivel egy csomag Juwe márkájú cigaretta elszívása után úgy döntenek, hogy összeházasodnak, de ezt titokban tartják Lili bősz szakszervezeti bizalmi atyja előtt.

            Peachum hallgatózó anyósától értesül a fiatalok egyezségéről, s a szent cél érdekében titkos érdekszövetségre lép Brown felügyelővel, a minőségellenőrzési osztály vezetőjével a gépromboló Mack leleplezésére. Mack azonban az összeszerelő műhelyben titokban feleségül veszi Lilit, majd másnap, találkozván Peachummal, apukának szólítja a bizalmit, mire az gyanakodni kezd, ám ennek különösebb következménye nem lesz a drámában. Peachum végül lebuktatja vejét, s Brown tetten éri géprombolás közben. Ezt az alkalmat használja ki zseniálisan Peachum, hogy a királynő születésnapi ajándékaként készített „személygépjármű” (Personalwagen) acéllemezeit papírdobozokkal cserélje ki a sajtológépben. A papírautó meglepően jól sikerül, s könnyűsége miatt rekordot dönt a gyári gyakorlópályán. Peachum azonban tudja, hogy ez csak az első esőig lesz így, ez pedig, mint minden német tudja, Angliában nem ritka jelenség.

            Végül Peachum örömmel olvassa a Morning Postban, hogy a királynő születésnapján eső lesz, ezért új, fedett limuzinjában halad el az ünneplő tömeg előtt. A többit elképzelhetjük. A limuzin az éljenző tömeg előtt szétázik, Peachum felkiált: „Meztelen a királynő!”. Ezen a tömeg röhög, kiábrándul és győz a népi demokrácia.

 

Szólj hozzá!

Címkék: trabant honecker koldusopera brecht

A bejegyzés trackback címe:

https://lovaslajos.blog.hu/api/trackback/id/tr781593713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.