Bulgakov persze – ezt kevésbé szokásos emlegetni – Sztálin és a szovjethatalom kultúrpolitikájának is igyekezett megfelelni, valahogy úgy, ahogy a legkiválóbb orosz zeneszerzők. Ahogy Sosztakovics is írt munkásindulókat, úgy az egyik legnépszerűbb szovjetorosz író is összehozott termelési regény ízű műveket. Ezeket az állítólag néhány nap alatt írt alkotásokat a késő negyvenes években szinte kivétel nélkül magyarra is lefordították, így a recenziónk tárgyát képező „Gizela is novaja masina" is megjelent néhány ezer példányban. Talán a fordító Devecseri Gábor tréfás kedve vagy a munkaverseny miatti sietség okozta, de a mű magyar címe eléggé sajátságosra sikeredett: Gizi és a gőzeke, holott a szóban forgó masina korszerű, petróleummotoros cséplőgép. Kritikai kiadás és a fordítás ellenőrzésének hiányában nehéz eldönteni, hogy a határozottan szórakoztató magyar változat fordításnak avagy parafrázisnak tekinthető-e.
A Gizi és a gőzeke klasszikus drámai konfliktus köré épül. Gizi, egy negyvenes vidéki fejőnő, mint a kazanyi pártbizottság választott olvasója az Összoroszországi Szovjet Iró-Olvasó Nagygyűlésen megismerkedik későbbi élettársával, a neves drámaíró Vlagyimir Vlagyimirovics Sztyepanszkijjal. Sztyepanszkij három és fél óra alatt felolvasott műve, a Szovjetnemzet harca a nép boldogulásáért, oly mély hatást gyakorol az egykori cselédlányra, hogy az elhatározza, többé nem dézsmálja meg a kolhoz petróleumraktárát, s ha lehet, megismerkedik az íróval. Sztyepanszkij pedig már a felolvasás közben észreveszi Gizela értő tekintetét, s megfogan benne a szakszervezeti büfében való teázás gondolata.
Az események hirtelen felgyorsulása következtében a fiatalok – Sztyepanszkij sincs még hatvan – második pillantásra, már a szamovár melegében egymásba szeretnek, s elhatározzák, hogy egy zsírosparaszt szerencsés módon Gizelának kiutalt házába költöznek, ahol a drámaíró alkothat, Gizi pedig fejhet a népgazdaság hasznára.
A már vidékre visszavonult pár bajai akkor kezdődnek, amikor Gizi beváltja fogadalmát, s többé nem faszol a cséplőgép számára raktározott petróleumból, s így a szokásos üzemanyag-utánrendelés mellett rendszeres többlet keletkezik. A raktárkészlet így vészesen felszaporodik, s a Cseka gyanúja – egy névtelen levél nyomán – Gizire, közvetve pedig Sztyepanszkijra terelődik, akiket csempészéssel gyanúsítanak.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a drámaíró a nagy lelki teher alatt a kolhoz gépszerelőjével megalakítja a Mensevik Pártot, amelybe másnap Gizit is beléptetik. Közben a Cseka a csempészés vádját bizonyíték hiányában visszavonja, mivel a petróleum raktári készlet váratlanul ismét a normális szintre csökken. Gizinek feltűnik azonban, hogy a párt kétharmada napok óta feltűnően vidám, s a Májusi Tézisek részletes kidolgozását is abbahagyta élete párja. Ezzel szemben míg ő látásától vakulásig fej, élete párja a szerelővel – politikai vitanapra hivatkozva – állandóan a hátsó gépteremben suskusol, egészen addig mígnem a jeles mesterember egy kubanyi szivarra gyújtva lángra nem lobban. Ekkor Sztyepanszkij is kijózanodik a tragédia hatására, s feloszlatni készül a harmadával megfogyatkozott pártot, melytől Gizela meghasonlik, s így kiált fel: Ilyen az Élet, nincs itt Igazság!
(Bulgakov, Mihail: Gizi és a Gőzeke, Fórum kiadó, Bp. 1947.)
