Hasonló hatást váltothatott volna ki itthon az egykori Mozgó Világ rovatvezetőjeként Mányoki Endre, aki négy részben közzétett kisregényében egy azóta itthon gyakran észlelt paranormális jelenséget dolgozott fel, nevezetesen azt, amikor az UFO-k embereket ragadnak el bizonyos funkcióik tanulmányozása érdekében. Az első három rész rendben meg is jelent a lapban, a negyedik számot azonban újra kellett nyomtatni, mert személyesen a KISZ-KB első titkára, Maróti elvtárs telefonált a nyomdába, hogy a kinyomott példányokkal üzemeljék be az új papírdarálót. De mi is rémítette meg a közismert funkcionáriust
Az idegenek a KISZ-táborban
című kisregény negyedik, majdnem feledésbe merült részében? Ezt egyedül a szerző mondhatta volna el eleddig, ám nem tette! Most azonban Kovács Elemér egykori gépmester rendelkezésre bocsátotta az inkriminált lapszámot, benne Mányoki majdnem revelációt keltő művével. Először azonban vessünk egy pillantást a legális sci-fi birodalmában. A mű első három része minden tekintetben megfelelhetett Maróti elvtárs ízléásének, mert egy KISZ-vezetőképző tábor életét dolgozza fel realisztikus módon a szerző. Mányoki hosszasan (a jelentések szerint túlságosan is részletesen) ecseteli M. elvtárs vonzó és értékes tulajdonságait. Szinte magunk előtt látjuk, ahogy M. elvtárs borotválkozik a tábor vizesblokkjában, s azt is, ahogy a fiatalabb elvtársak felnéznek rá, hogy milyen rendezett a szőrzete. M. elvtárs többször zuhanyozik is a regényben és valamely rejtélyes oknál fogva közben mindig a „Hej, te bunkócska te drága” kezdetű kortárs slágert énekli. Egy alkalommal a furnér lemezbe fúrt lyukon épen a női zuhanyzót ellenőrzi, ám ezt a szálat a szerző hirtelen elvágja, így nem tudjuk meg, hogy M. elvtárs pontosan mit is akart leleplezni. Egyéb kalandos események leírása között valóban érdekes, ahogy M. elvtárs polbeat dalokat tanít a KISZ-vezető hölgykoszorúnak. Összefoglalva talán unalmasnak is tűnhet ez a három, nagyrészt epikus jellegű rész, ám a negyedik kárpótolja (illetve kárpótolta volna) a türelmes olvasót. Ekkor ugyanis hatalmas repülő csészealj ereszkedik a tábor alakulóterére, és mágikus úton minden élőlényt magába szippant, majd az Alfa Centaurira távozik a jövő reménybeli állami vezetőivel.
Mányoki idegenjei nem sokáig titkolják céljukat, ugyanis a szerző tisztában van szándékaikkal, s ezt az olvasóval is közli. Az idegenek leginkább arra kíváncsiak, hogy hogyan szaporodik az emberi faj. Ezzel szemben M. elvtárs, akiről megtudjuk, hogy őt magát is érdekli a kérdés, arra a következtetésre jut, hogy nyugati diverzánsok rabolták el bádogembernek öltözve, ezért egyfelől tárgyalásokat kezdeményez az ismeretlenekkel, másfelől 24 órás politikai vitakörrel igyekszik a káros ideológiai befolyástól megóvni védenceit. A tárgyalások ugyan nem kezdődnek el, mert az idegenek a maguk természetességében kívánják megfigyelni szerzeményeiket, de a Vietnamról zajló vita (váltott műszakokban már két napja zajlik látványosabb eredmény nélkül. Az idegenek mindebből arra a következtetésre jutnak, hogy Vietnam valamilyen magasabb szellemi szubsztancia lehet, illetve, hogy az emberi nem osztódással szaporodik. Lenyűgözi őket M. elvtárs szervezőkészsége, munkabírása, bár meg kell hagyni, hogy egyes ufonauták inkább a fiatal lányok konzerválása mellett döntenének, az idegenek vezére azonban inkább M. és a tábor kutyája mellett teszi le a voksot. Bodrit formaldehidben tartósítják, a tábor többi tagját, mint fölöspéldányt visszateleportálják a táborba, M. azonban új testet és fontos szerepet kap az Alfa Centauri vezető pártjának központi bizottságának titkárságán, ahol feladata a szétsztórt idegenek koncentrációs készségének javítása lesz.
