Őrangyalok című novellám megjelent a novemberi Galaktikában.
A gyerekeim biztatására írtam, és mivel szerepelnek is benne, tulajdonképpen ők verték ki belőlem. Az elejét éjjel írtam, a többit pedig egy vasárnap délután, amikor felolvastam nekik a róluk szóló részt. Két oldalról bekerítettek, és ilyesféleképpen biztattak: - Na, gyerük apa, írjad már! - Időnként felolvastam nekik egy-egy újabb bekezdést, és addig nem hagytak békén, amíg be nem fejeztem.
Másnap bevittem a Galaktikába, egy hét múlva megkérdeztem Németh Attila irodalmi szerkesztőt telefonon, aki valami ilyesmit mondott: "Ja, nem mondtam volna? Még aznap elolvastam ebéd közben, és meg is vettem..."